|
|
|
Statinok vagy fibrátok? Hogyan kezeljük diabetesben a dyslipidaemiát?
Dr. Romics László
|
A cukorbetegség 1. tipusában a dyslipidaemia gyakorisága általában nem nagyobb, mint a nem diabetes populációban.
Alapvetően más megítélést igényel a zsíranyagcsere-zavar jelenléte 2. típusú diabetesben, amelyben a szövődményeként jelentkező macroangiopathia egyik legfontosabb rizikó faktora a dyslipidaemia. Ennek gyakorisága számos tényezően függően 30-90 % között van. A diabeteshez társuló dyslipidaemia diétás-gyógyszeres kezelése ugyanolyan szakmai kívánalom mint amennyire az ma elfogadott az ischaemiás szívbetegségek secunder preventióban.
Sajnálatos módon elsődleges 2. típusú diabetes betegeket magába foglaló, hosszú távú, befejezett, követéses vizsgálat gyakorlatilag nincs. Így csak az ISZB-ben, illetve dyslipidaemiában szenvedő mellesleg cukorbetegeken is végzett tanulmányok (VA, HIT, Helsinki Heart Study, CAARE, 4S, BIP) soron szerzett tapasztalatokból lehet következtetést levonni. Eszerint 2. típusú izolált hypercholesterinaemia, hypercholesterinaemia és mérsékelt hypertriglyceridaemia és nem nagyon alacsony HDL esetén statinok, a főleg hypertriglyceridaemia és alacsony HDL-cholesterin szinttel járó dyslipidaemia formákban fibrátok adása jön szóba.
Nincs kellő klinikai tapasztalat a statin és fibrát együttes alkalmazásával kapcsolatban
|
|
|
