|
|
|
Húgyúti fertőzés terhességben (urológiai szempontok)
Böszörményi-Nagy Géza dr.
(Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika)
|
Terhesség alatt az ösztrogén, a placentalis lactogen és choriogonadotropin, a progesztogének és prostaglandin-szerű anyagok felszaporodása következtében az üregrendszer simaizom tónusa csökken. Az ún. terhességi hydronephrosis, azaz az üregrendszeri tágulat létrejöttében a hormonális tényezők mellett mechanikus okokat is feltételeznek.
Asymptomaticus bacteruria 2-11%-ban fordul elő terhesekben, mely arány egyezik a nem terhes nőknél találtakkal. A visszatérő bacteriuria incidenciája 20-30%, mely egyezik a nem terhes populációéval, tehát ugyancsak nem kötődik a terhességhez. Míg azonban a nem bacteriuriás terheseknél 0,4-1,2%-ban alakul ki pyelonephritis, ez az arány kezeletlen bacteriuria mellett 13-27%. A pyelonephritises betegeknél a koraszülés aránya nő, a születési súly csökken.
A Cochrane Pregnancy and Childbirth Group Study szerint:
- Antibiotikum adásával a bacteriuria gyógyítható.
- A kezelteknél a terhességi akut pyelonephritis incidenciája csökken
- A kezelteknél a koraszülés és az alacsony születési súly aránya csökken.
A kórokozók és gyakoriságuk a nem terhes nők húgyúti fertőzésével egyezőek.
Manifeszt pyelonephritis a terhesek kb. 2%-ában (1-4%) fordul elő, az esetek 60-75%-ban a III. trimesterben.
A kórlefolyás alapján a betegek két csoportba oszthatók. Az antibiotikus kezelés elkezdését követően az esetek 85-90%-ában 72 órán belüli klinikai javulás, láztalanság, majd teljes gyógyulás észlelhető. A fennmaradó 10-15%-ban tartós lázas állapot, súlyos pyelonephritis, ARDS, sepsis alakulhat ki.
Az akut pyelonephritis diagnózisa elsősorban klinikai diagnózis, melyet a különböző vizsgálatok megerősíthetnek, vagy megkérdőjelezhetnek.
Nem minősíthető terhességi pyelonephritisnek az ún. terhességi fájdalmas hydronephrosis, amikor a beteg láztalan, az ultrahang vizsgálat kifejezett tágulatot mutat általában a jobb oldalon, nincs leukocytosis, pyuria, bacteriuria. Dupla-J katéter felvezetésével segíthetünk a beteg fájdalmain.
A hagyományos radiológiai vizsgáló módszerek alkalmazásával, a sugárkárosodás veszélyével az Amerikai Szülész-Nőgyógyász Kollégium ajánlása foglalkozik. Hangsúlyozzák: "Az anya egészségét nem veszélyeztetheti a magzat rtg. sugár károsodásától tartó alaptalan félelem.
A diagnózis célja, hogy időben felismerjük a súlyosabb betegséget és így az életet veszélyeztető szepszist idejekorán alkalmazott vizeletelvezetéssel elkerüljük.
A terhességi akut pyelonephritis nem homogén betegségcsoport, a kórlefolyás, a gyógyuláshoz vezető terápia és a prognózis szempontjából a betegek két csoportra oszthatók.
Az esetek többségében a terhesség idején jelentkező pyelonephritis - üregrendszeri tágulattal, vagy anélkül - a terápiát illetően és a prognózis szempontjából is megfelel nem komplikált pyelonephritisnek. Urológiai beavatkozásra, azaz vizeletelvezetésre nincs szükség, antibiotikum adása mellett gyógyul.
A terhesség idején ritkábban jelentkező akut obstruktív pyelonephritis - mindig üregrendszeri tágulattal, sokkal súlyosabb klinikai képpel, a háttérben nem ritkán ureterkővel - akut komplikált obstruktív pyelonephritisnek felel meg. Urológiai beavatkozásra, a vizeletelfolyás biztosítására van szükség. A vizeletelvezetés a pyelonephritis gyógyulása szempontjából akkor optimális, ha a dekompresszió teljes, azaz az intrapyelaris nyomás 0 vízcm körüli és a vese keringése normalizálódhat. A vese működésének megóvása és a súlyos szövődmények elkerülése céljából - a nem terhesekben előforduló obstruktív pyelonephritishez hasonlóan - a legcélravezetőbb megoldás súlyos esetekben a percutan nephrostomia.
|
|
|
