|
|
|
Alapvető kezelési stratégiák a húgyúti infekciók kezelésében
Szalka András dr.
(Szent László Kórház, Budapest)
|
|
Évtizedeken keresztül a húgyúti fertőzések antibiotikummal történő kezelési stratégiáját az határozta meg, hogy a betegnek alsó vagy felső húgyúti infekcióra utaló tünetei voltak. Az előbbi esetben rövidebb (7 nap), az utóbbiban hosszabb (10-14 nap) ideig tartó terápiát alkalmaztak. Az elmúlt 10-15 évben alapvető szemléletváltozás következett be. A legfontosabb kérdés az, hogy a beteg rendelkezik-e komplikáló tényezővel avagy nem. Ennek megfelelően a nem-komplikált húgyúti fertőzéseket jól meghatározható rövidebb ideig, a komplikáltakat individuálisan, hosszabb ideig kezelik. A nem-komplikált alsó húgyúti infekciók (15-50 éves nők cystitise) optimális kezelése a 3 napos fluorokinolonnal történő terápia. Ebben a típusú fertőzésben a vizelet bakteriológiai vizsgálat elvégzése nem szükséges (minden más esetben azonban elengedhetetlen). Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy az E. coli-k antibiotikumok iránti érzékenysége világszerte változik és ennek a folyamatos figyelése rendkívül fontos. A nem-komplikált felső húgyúti infekciót (akut pyelonephritis) 7-14 napos kezelésben kell részesíteni. Jelenleg szintén a flurokinolonokat tartják az első választásnak és ha a beteg nem hány, az oralis kezelés is elfogadott. A komplikált húgyúti fertőzésekben a vizelet tenyésztési eredményének kell meghatározni a stratégiát és általában 2-6 hétig szükséges antibiotikummal kezelni a beteget. A visszatérő húgyúti infekciók részletes kivizsgálást, egyénileg meghatározott kezelést és esetleg prophylaxist igényelnek. Az aszimptomatikus bacteriuriát csak meghatározott indikációk (pl. terhesség, műtétek előtt, vesetranszplantáció után) alapján kezelik antibiotikumokkal.
|
|
|
