|
|
|
Tisztelt Kollegák!
|
A gyógyítás minden klinikai diszciplínának, a hematológiának kiváltképpen központi kérdése. Mit, milyen adagban, hogyan és meddig kapjon a beteg, hogy gyógyulása a legteljesebb legyen? Tudunk-e segíteni azoknak is, akiket meggyógyítani nem tudunk? Vannak-e újabb gyógyszerek, melyek alkalmazására már van vagy - reményeink szerint - a közeljövőben lesz lehetőségünk? Milyen mellékhatásaik vagy egyéb gátjai vannak alkalmazásuknak? Eredményesebb-e az újabb gyógyszer vagy csak drágább? Mindenkit egyformán kell-e kezelni vagy a betegre "szabott" kezelési séma a jobb? Mivel a gyakorló orvost, de a médiumokból informálódó laikust is leginkább ezek és hasonló terápiás kérdések érdeklik, ezért választottuk konferenciánk témájának a gyógyítást.
A délelőtti szekció a malignus hematológiai betegségek gyógyításával foglalkozik. A hematológiai malignomák többségében a sejteket válogatás nélkül, legfeljebb kinetikai vagy egyéb eltéréseik szerint különböző mértékben pusztító cytostaticumokkal gyógyítjuk. Úgy tűnik azonban, hogyha a kóros sejtet kívül (felszíni antigének) és belül (a jel átvitel daganatos sejtre specifikus útja) jobban megismerjük, akkor célzott terápiára nyílik lehetőségünk: csak a malignus sejt pusztul el, a többi remélhetően nem károsodik.
A Hodgkin kór gyógyítása az onkohematológia talán legismertebb sikertörténete. De a betegségüktől végleg megszabadultak körében évek multán észlelt és az alkalmazott kezeléssel összefüggésben álló, a betegek életkilátásait rontó szövődmények, mások a visszaesése azt is jelenthetik, hogy egyeseket "túl", másokat "alul" kezelünk.
"Az élet minőség, nemcsak mennyiség". Ezért az alapfolyamatot nem (?), de a panaszokat javító kezeléseknek óriási jelentősége van. Az anaemiát csökkentő erythropoetin vagy a myelomás csontdestrukciót, s ezáltal a beteg fájdalmát enyhítő biszfoszfonátok OEP által támogatott alkalmazhatósága nagy, de nem olcsó lehetőség. Bölcsen, megfontolva használjuk! (wisely but not widely)
A nem agresszív lymphomák kezelésével, különösen a CLL-lel kapcsolatban -meghatározó nemzetközi tekintélyek vélekedése szerint is- a betegek döntő többségénél nem kell teljes gyógyulásra törekedni, mert ennek ma még nagyobb az ára, mint a haszna. Fontos tapasztalat azonban, hogy az interferonra is jól reagáló follicularis lymphoma és a hajas sejtes leukémia eseteiben tartós remisszió érhető el purin analógok alkalmazásával. Ezek (fludarabin, cladribin, pentostatin) említett indikációban, megfelelő időben történő alkalmazása "költség hatékony", aminek hivatali elismerésében reménykedünk.
A délutáni szekció a vérkép eltérései alapján gyanított betegségek diagnosztikájával és kezelésével foglalkozik. Vélhető, hogy régebben sem volt kevesebb thrombocythaemiás beteg, mint mostanában. A felismert esetek száma azonban ugrásszerűen nőtt a sejtszámláló automaták bevezetése óta. Observatio, aspirin, hydroxyurea, interferon vagy netán anagrelid? A thrombocytopeniás beteg ritkábban lelettel, gyakrabban vérzés miatt jelentkezik orvosánál. Könnyen kezelhető "ambulans" ITP-s esetek kevés, az egyéb etiológiájú ill. a splenectomián is átesett vérző beteg sok (inclusive finanszírozási) gondot jelent.
A neutrophilek számának mérsékelt csökkenése gyakorta észlelt és sokszor tünetmentes lelet. A legtöbbször iatrogen, súlyos és tartós neutropenia legsúlyosabb szövődményét és legkomolyabb terápiás kihívását a szisztémás gombás fertőzés jelenti., ezért választottuk megbeszélésünk témájául.
A perifériás sejtszám csökkenés lehet izolált, máskor több sejtvonalat érintő cytopeniát észlelünk. Utóbbiaknál "előbb" gondolhatunk elégtelen csontvelői működésre, melynek hátterében a precursorok számának csökkenése vagy kiérésük zavara áll. Aetiológiai szempontból is eltérő kórképek transzplantációs gyógyítása közismert, gyógyszeresen immunsuppressiv kezeléssel, növekedési faktor adásával és kivételes esetekben műtéttel (thymectomia, splenectomia) érhetünk el gyógyulást vagy tartós remissziót.
A beteg gyógyulási esélyeit javít(hat)ja a korai diagnózis (a házi orvos tájékozottsága), a szakellátás színvonala (adequat diagnosztikus és terápiás lehetőségek) valamint az ezt biztosító finanszírozás. Konferenciánk ehhez kíván segítséget nyújtani és kérni.
Kartársi üdvözlettel
Dr Fekete Sándor
|
|
|
