A percutan coronaria intervenció indikációi 2003
Dr. Voith László

Ha ischaemiás szívbetegségben a gyógyszeres kezelés mellett a panaszok és tünetek persistalnak, koronarográfiát kell végezni. A vizsgálat eredménye alapján invazív beavatkozás (PCI vagy CABG mûtét) válhat szükségessé a nagyobb koszorúerek szignifikáns szûkülete vagy elzáródása miatt, a klinikai állapottól függõ sürgõsséggel. A két módszer közötti választás szempontjai: a beavatkozás az adott módszerrel elvégezhetõ-e, a hosszú távú eredmény valószínûsége, a beteg kora, a társuló más betegségek, a klinikai kórkép, a bal kamra funkció, a beteg mit vállal.

A PCI alapja a ballonos tágítás, de egyéb eszközök (stent, cutting ballon, rotablator, laser, thrombus elimináló készülékek, IABP stb.) is rendelkezésre állnak. A beavatkozás kapcsán TAGG - antikoaguláns kezelést kell végezni. Stent beültetés után nagyobb az ér lumene, csökken a nemkívánatos nagy kardiális események (infarctus, acut CABG mûtét, fatális kimenetel) gyakorisága. Az intervenció nagyobb rizikójú súlyos érfal meszesedésben, a hosszú, a kis érben, a bifurcatióban, a bal fõtörzsben levõ szûkületekben, chr. occlusióban, CABG mûtét után és acut coronaria syndromákban. Jelenleg a siker valószínûsége tágításban 95%, rekanalizációban 70%, a komplikáció miatti sürgõs mûtét, valamint a mortalitás 1% alatti.

Anatómiai indikációk

A beavatkozás átmérõben >50%-os (areában >75%) szûkületben indokolt, ez terheléskor már áramlási akadályt képez. >75%-os szûkületben a beavatkozás sürgõs, >90%-os szûkületben azonnal elvégzend. 1 és 2 ér betegségben általában kedvezõbb a PCI, 3 ér betegségben inkább a mûtét választandó.

Klinikai indikációk

Stabil (effort) anginában 1 ér betegségben vagy CABG mûtét után inkább PCI javasolt. 2 és 3 ér betegségben, valamint rossz bal kamra funkció esetén az indikáció alternatív. Ha a betegnek mindössze egy mûködõ koszorúere van, mûtét választandó.

A rendszerint plaûue ruptura miatt bekövetkezõ instabil anginában és a kis ér embolizáció okozta NSTEMI-ben a PCI-vel kezelt betegek között szignifikánsan kevesebb a myocardialis infarctus és nem szignifikánsan a fatális kimenet.

STEMI-ben a coronarographia során általában az infarktusért felelõs ér elzáródása látható, a betegek 5%-ban található mûtétet igénylõ 3 ér betegség bal fõtörzs szûkülettel, hasonló arányban a spontán megnyílt ér. Az elsõ néhány órában a PCI mortalitása az alacsony rizikójú betegekben az elektív beavatkozásokéval lényegében egyezõ. A PCI hosszú távon elõnyösebbnek látszik a thrombolysisnél, nagyobb a túlélés és kisebb a reinfarktus aránya.

Irodalom:

1. Guidelines for Percutaneous Transluminal Coronary Angioplasty. Report of the ACC/AHA Task Force on Assessment of Diagnostic and Therapeutic Procedures. Circulation 1993;88:2986-3007

2. Recommendations of the Task Force of the European Society of Cardiology. Management of stable angina pectoris. Eur Heart J 1997;18:394-413

3. ACC/AHA Guideline Update for the Management of Patients with Unstable Angina and Non-ST-Segment Elevation Myocardial Infarction. JACC 2002;40:1366-74

4. Jones RH, et al. Long-term survival benefits of coronary artery bypass grafting and percutaneous angioplasty in patients with coro-nary artery disease. J Thorac Cardiovasc Surg 1996;111:1013-25