Wikipédia

az ötlettől a hírnévig

Hogyan született az Internet jelenleg legnagyobb on-line tudásbázisa?

Gervai Péter
Wikipédia szerkesztő

Az elődök

• Technológia: WikiWikiWeb, röviden Wiki
  • Jellemzői:
    • közösségi (kollaboratív) software
    • bárki által módosítható weblapok
    • bármilyen böngészővel használható
    • egyszerű leírónyelv
    • hivatkozások, laptörténet
  • Az eredete: Portland Pattern Repository (Ward's Wiki), http://c2.com/cgi/wiki
• Interpedia: 1993, UseNet, közösségi lexikonterv
• NuPedia: 2000. márc. – 2003. szept.
  • szigorú ellenőrzés (7 fázisú, többlépcsős lektorálás és jóváhagyás)
  • csak szakértők (PhD), ingyenes munka
  • saját software, ami nem fejlődött
  • nem volt a tagok közt igazi kommunikáció

A Kezdetek

• 2001. jan. 15: UseModWiki a NuPedia kiegészítéseként
• Larry Sanger a Bomis alkalmazottjaként fizetett szerkesztő és szervező, elkészíti az alapelveket és sok eredeti cikket, 2002 márciusig
• 2002 jan. Phase II, nyáron Phase III, amit 2003-tól MediaWikinek hívnak

Wikipédia Alapelvek

• Enciklopédia, nem szótár, önreklám, saját kutatás, linkgyűjtemény, kísérlet, webes fórum, ingyenes webtárhely
• Semleges nézőpont, nem keresi az objektív igazságot
• Szabad tartalom, GFDL, CC, nincs reklám, támogatásból tartja fenn magát
• Civilizáltság, akkor is, ha nem értesz másokkal egyet
• Rugalmasság, a szabályok nem kőbe vésettek, és a véletlen hibáidat könnyen lehet javítani: „Szerkessz Bátran!”

Változások

• (csak) Enciklopédia: létrejött a wikiszótár, wikiforrás, wikidézet, wikikönyvek, wikihírek és wikimédia közvagyon
• Rugalmas szabályok: nagy közösség, nehéz esetek → irányelvek, egyeztető bizottság, szavazások
• Képek: „fair use” helyett valódi szabadság: Creative Commons

Az angol Wikipedia fejlődése

Wikipedia: Statisztika

"Percenként négyszáz szavas sebességgel, napi 24 órában egy ember naponta százezer szót tud elolvasni, vagy hárommillió szót egy hónap alatt, vagyis még egy gyorsolvasó sem fogja soha utólérni a Wikipédia újonnan írt tartalmát. A jelenlegi változat elolvasásához ezzel a sebességgel majdnem egy évtized szükséges, de mire végezne vele olyan sok minden megváltozna a már elolvasott részekben hogy az egészet kezdhetné elölről." 

Nyelvek és zsákutcák

• Szükséges:
  • kritikus tömeg
  • alapelvek
  • változások folyamatos ellenőrzése („őrjárat”)
  • közösségi élet
• Lehetséges buktatók:
  • A készítők előbb elunják, minthogy a kritikus tömeg összegyűlne
  • a lexikon nem a nyelvről hanem a nyelven íródik (mesterséges és holt nyelvek)
  • nincs a felület lefordítva nemzeti nyelvre

A Magyar Wikipédia

• 2001. nyarán az első verzió, fedőneve „Dinoszaurusz”, fejlődési zsákutca volt
• 2003. április – július 8. között teljes újrakezdés
• kb. 2 hónap alatt 2 állandó és 1-2 gyakran benéző szerkesztő elkészíti az alapszabályokat, ismertetőket

A Magyar Wikipédia kezdetei

• 2003 július 14-én elkészül az első cikk: Omega, ami egyben példa az egyértelműsítő lapokra
• Július végén a Periódusos rendszer az első közösségi munka
• Októberben 100 darab szócikk (és több száz rövidebbhosszabb ismertető); megjelenik az első újságcikk rólunk
• November: az első kiemelt cikk a Tea, az angol változat alapján (azóta jelentősen bővült)
• 2004. elejére majdnem 300 szócikk
• 2004. június: elkészül az 1000. szócikk

A szócikkek hossza

Kiegészíti a szócikkek számáról szóló statisztikát, mutatva, hogy mennyi a „csonka”, rövid cikk.

Így „lebuknak” az automatával készített városokról, évszámokról szóló nagyszámú cikkel bővülő nyelvek a „nagy versengésben”.

Wikipédia kritikák

• megbízhatatlan
• vandalizálható
• ellentmondások
• a konszenzus és népszerűség előnyben részesítése a szakmai igazoltsággal szemben
• pontatlan
• egyenetlen minőség
• gyorsan változó lehet
• a szerkesztők társadalmi háttere, érdeklődése miatti túlfejlett és elhanyagolt témák

A kritikák helytállósága

• szubjektív témaválasztás: ez ellen jönnek létre az elhanyagolt témákat fejlesztő csoportok
• idézhető, nem változó cikk-állapotok
• alaposabb vizsgálatok alapján a papírlexikonokkal összemérhető megbízhatóság és pontosság
• egyre jelentősebb mennyiségű szakmailag is jó minőségű cikk

A Wikipédia alternatívái

• Encyclopædia Britannica, 19 kötet, $1500
• Britannica Hungarica, 18 kötet, kb. $1100
• Magyar Nagylexikon, 19 kötet, kb. $700
• Britannica online, kb. 120 000 cikk, $70
• Encarta online, kb. 65 000 cikk, $50
• Digital Universe...?

A Wikipédia nem helyettesíti a papírlexikonokat

A Wikipédia a világban

• EnWP: 1 150 000 cikk, 75%-a > 500 byte
• WP: 4-4,5 millió cikk, 67%
• WM Közvagyon: 615 000 szabad kép és médiafile (több, mint 220 GB)
• Alexa rank: 16. leglátogatottabb weblap (megelőzve pl. a blogger.com, bbc.co.uk, cnn.com lapokat)
• Google kereső gyakori első találata

Köszönöm!

http://wikipedia.hu/
http://wikipedia.org/