Megéri az árát! A beteg által irányított fájdalomcsillapítás (PCA) értékelése szakmai és gazdasági szempontból
Földes Noémi, Borsodi Marianna, Winternitz Tamás, Darvas Katalin
Semmelweis Egyetem, I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest
Bevezetés: A fájdalomcsillapítás a beteg joga és az orvos kötelessége. A fájdalomcsillapítás fontosságával minden orvos tisztában van, de a megfelelő fájdalomcsillapítás összetett és embert próbáló feladat és ebben nem ritkán kudarcot vallunk. Az adekvát fájdalomcsillapítás első lépése a fájdalom mérése kell (VAS), hiszen csak ennek ismeretében tudjuk a megfelelő dózist titrálni továbbá a stabil gyógyszerszintet fenntartani. Emellett nem hátrány egy fájdalomcsillapító eljárás gyakorlatban való elterjedésénél, ha az felhasználóbarát is. Ahogy keressük az ideális anesztetikumot, ugyanúgy kutatjuk az ideális fájdalomcsillapítót is. Addig, amíg ez a szer nem áll a gyakorló orvosok rendelkezésére, hatékonyságuknál fogva az opioid fájdalomcsillapítókat kell a legfontosabb fegyvernek tekinteni a fájdalom elleni küzdelemben. Az I. számú Sebészeti Klinikán a számos fájdalomcsillapító eljárás között a beteg által irányított fájdalomcsillapítás (PCA) is fontos szerepet tölt be. A PCA-pumpák "pályafutása" 1997-ben kezdődött 2 pumpával, amelyeket pályázat útján nyert el klinikánk. A pumpák száma 2005-ben már 7 darabra bővült. 1997-től 1999-ig piritramiddal (Dipidolor) üzemelt az első két pumpa. A gyógyszerrel mind a betegek, mind az orvosok elégedettek voltak, de használata befejeződött, mikor kivonták a forgalomból. 1999-től fentanylt és morfint használtunk a PCA-hoz. A betegeink utóbbival elégedettebbek voltak és a morfin költséghatékonyabbnak is bizonyult. Ezeket a szempontokat figyelembe véve 2001 óta már csak morfint használunk a PCA-pumpákba.
Anyag és módszer: Az 1998 és 2002 között morfinnal végzett 50 PCA adatait hasonlítottuk össze 2004 első két hónapjában hasonló nagyságú (nagy kategóriájú) műtéten átesett betegeink azon csoportjával (50 eset), akik - elsősorban pumpahiány miatt - hagyományos fájdalomcsillapításban részesültek. A betegek nem és kor szerinti megoszlása 31 férfi, 19 nő PCA csoportban és 29 férfi, 21 nő a hagyományos csoportban, illetve az átlagéletkor 52,5 (20-83) év a PCA és 51,7 (23-81) év a hagyományos csoportban hasonló volt. A diagnózisok és műtéti típusok között sem volt érdemi eltérés. A PCA-kezelés során a telítő dózis 2,02 (0-4 ) mg, a bólus 1,42 (1-2) mg, a tiltási idő 8,55 (8-10) perc volt. Az átlagos kezelési idő 54,6 óra, az átlagos összdózis 86,5 mg volt.
Eredmények: A PCA csoportban a fájdalom tízes fokozatú VAS-on 1,53 volt, szemben a hagyományos fájdalomcsillapítású csoportban észlelt 3,41-es értékkel. A betegek elégedettsége a két csoportban 5 fokozatú skálán 4,5 és 3,4 volt. A PCA kezelés ára a felhasznált eszközök, gyógyszerek, a pumpa amortizációs és a javítási- karbantartási költségekből áll össze. Számításaink szerint az egy betegre jutó költség az első három kezelési napon - amortizáció nélkül - 630,5 Ft. A hagyományos kezelés esetén csak a felhasznált eszközök és gyógyszerek ára szerepel a kiadási oldalon. Ez anyagunkban 1111 Ft volt. A PCA kezelés amortizáció nélküli költsége 480,5 forinttal olcsóbb, mint a hagyományos kezelésé.
Összefoglalás: A műtétek után, a megfelelő ütemű gyógyulás egyik alappillére a korszerű és a beteg igényeihez igazodó fájdalomcsillapítás. A progresszív betegellátás egyre nagyobb hangsúlyt helyez az individuális fájdalomcsillapításra. Másrészről a hazai egészségügyben napi kérdés a költségek racionalizálása és minimalizálása. Mivel eredményeink egyértelműen bizonyítják, hogy a PCA nemcsak szakmailag kiváló, hanem gazdaságos is, ezért bátran ajánljuk orvostársaink bizalmába.
|
